The ego is a powerful tool that helps us take care of ourselves in a healthy manner. We know when to stand up for ourselves and when to push it back back to its rightful spot. It is quite the balancing act.
This week, I’ve had some experiences where I felt that I was getting overly sensitive or I wished to be perceived in a manner that felt right for me. I noticed an emotion of sadness as a result. As I was observing the observer (a term that many of you have heard from me during our sessions), I recognized that I still have work to do in order to completely burn the ego and send it back to its corner right away. I gave myself a good talking to immediately and re-centered myself. I feel so much better having had a conversation with myself and my ever-consuming ego. I asked for the Wisdom and Grace to help me burn and banish this ‘all consuming monster’.
Would you agree to practice this for your week ahead? Is your ego controlling you or are you in full control? When does it seem right to stand up for ourselves, to set healthy boundaries and when must we give up the desire to be right, to have the last word that is actually taking us away from our center and state of well being?
I leave you to share with me your thoughts, experiences and send me a message.
In the spirit of service and well being
Prerna
Az EGO elégetése
Az ego egy erőteljes eszköz, amely segít egészséges módon vigyázni magunkra. Tudjuk, mikor állhatunk ki magunkért, és mikor kell elküldeni az egot a megfelelő helyre. Ez a kiegyensúlyozó cselekedet.
Ezen a héten olyan tapasztalataim voltak, amelyekben úgy éreztem, hogy túl érzékeny vagyok, vagy azt akartam, hogy úgy érzékeljem a helyzetet, ahogy nekem megfelelő. Ennek eredményeként szomorúság vettem észre. A megfigyelőt figyelve (ezt a kifejezést sokan hallottátok tőlem üléseink során) felismertem, hogy még dolgoznom kell azon, hogy elégjen az ego és azonnal visszaküldjem a megfelelő sarokba. Jót beszélgetettem magammal, és azonnal visszataláltam a központomhoz. Sokkal jobban érzem magam, hogy megtörtént ez a beszélgetés magammal és az örökké fogyasztó egómmal. Bölcsességet és Kegyelmet kértem, hogy segítsen nekem elégetni és elűzni ezt a „mindent fogyasztó szörnyet”.
Beleegyezel abba, hogy ezt gyakorold a következő héten? Az egod irányít vagy tiéd a full kontroll? Mikor tűnik helyénvalónak kiállni magunkért és meghúzni egészséges határokat? Mikor kell feladnunk a vágyunkat, hogy igazunk legyen, hogy miénk legyen az utolsó szó, amely valójában elvisz minket a központunktól és a jóllét állapotától?
Kíváncsi vagyok a gondolataidra, tapasztalataidra. Ha szívesen megosztod, írd meg üzenetben.
A szolgálat és a jóllét szellemében
Prerna