Tag: pain

Becoming Friends with Discomfort

IMG-20180203-WA0002
(A magyar fordítás lent található.)
I conducted corporate trainings over the last weeks. The one common feature that I recognize in ‘beings’ is our desire to grasp on to joy, happiness, resist, push away what is unpleasant. Once we learn to become ok with the unpleasantness, embrace the discomfort from a space of openness and spaciousness we are at peace. Life is unfolding just as it is. We must take actions and do our tasks, work towards achieving our goals but from a space of abundance, joy and wholeheartedness even if this is a hard moment that we are currently experiencing. Embracing the present moment is an art that can be learnt and we are capable to achieve mastery. It requires practice. We are rewiring our brains every time we consciously act from a space of awareness.
I hope this helps you in your journey today.
Namaste
Prerna
——–
Barátságot kötni a kényelmetlenséggel
Kincs
Ma ez a gondolat futott végig rajtam.
Az elmùlt hetekben tréningeket tartottam multinacionális cégnél. Egy közös dolgot vettem észre a létezésben: az a vágyunk, hogy megragadjuk az örömöt, boldogságot, ellenállunk, eltoljuk, ami kellemetlen.
Amikor megtanuljuk elfogadni a kellemetlenséget, oké-k vagyunk vele, átöleljük a  kényelmetlenséget a nyitottság teréből, békében vagyunk. Az èlet kibontakozik, úgy, ahogy van. Muszáj tevékenykednünk, csinálni a feladatainkat, hogy elérjük céljainkat, de a bőség, öröm, odaadás érzésével, még akkor is, ha ez nagyon nehéz a körülmények között, amiben éppen vagyunk. A jelen pillanat megélése, átölelése egy művészet, amit képesek vagyunk megtanulni, és mesteri szintre fejleszteni. Gyakorlást igényel. Minden alkalommal, amikor tudatosan cselekszünk, újraírjuk elménket.
Remélem ez segíti az utad,
Namaste
Prerna

Are you using the right container????

(A magyar forditás lent található)
Are you using the right container???

Hd-Lake-1620x1080

(A magyar forditás lent található)

An aging master grew tired of his apprentice’s complaints. One morning, he sent him to get some salt. When the apprentice returned, the master told him to mix a handful of salt in a glass of water and then drink it.

“How does it taste?” the master asked.

“Bitter,” said the apprentice.

The master chuckled and then asked the young man to take the same handful of salt and put it in the lake. The two walked in silence to the nearby lake and once the apprentice swirled his handful of salt in the water, the old man said, “Now drink from the lake.”

As the water dripped down the young man’s chin, the master asked, “How does it taste?”

“Fresh,” remarked the apprentice.

“Do you taste the salt?” asked the master.

“No,” said the young man. At this the master sat beside this serious young man, and explained softly,

“The pain of life is pure salt; no more, no less. The amount of pain in life remains exactly the same. However, the amount of bitterness we taste depends on the container we put the pain in. So when you are in pain, the only thing you can do is to enlarge your sense of things. Stop being a glass. Become a lake.”

 

 

Te a jó tartályt használod??

Az öregedő mester belefáradt a tanítványa panaszaiba.. Egy reggel elküldte,hogy hozzon sót. Amikor a tanítvány visszatért, a mester azt mondta neki, hogy keverjen össze egy maréknyi sót egy pohár vízben, majd igya meg.

Milyen íze van? – kérdezte a mester
Keserű. – mondta a tanítvány
A mester kuncogott, majd megkérte a fiatalembert, hogy most vegyen egy maréknyi sót és tegye a tóba. A két férfi csendben sétált a közeli tóhoz, és miután a tanítvány kavargatta a sós vizet, az öreg azt mondta: – Most igyál a tóból.
Ahogy a víz lecsöpögött a fiatalember állán, a mester megkérdezte: Milyen íze van? Friss – jegyezte meg a tanítvány
Érzed a só ízét? – kérdezte a mester.
Nem – felelte a fiatalember. Ekkor a mester leült a komoly fiatalember mellé, és halkan elmagyarázta:
Az élet fájdalma tiszta só; se több, se kevesebb. A fájdalom mennyisége pontosan ugyanannyi marad az életben. Azonban a keserűség mennyisége, amelyet ízlelünk, attól függ, hogy melyik tartályba helyezzük a fájdalmat. Tehát, amikor fájdalmat élsz át, az egyetlen dolog, amit tehetsz az, hogy kibővíted az érzékélesed a dolgokra. Ne légy pohár, légy TÓ.